2018. december 17., hétfő

POSTA ÚR LEVELE

Gyuri már öt hónapja nem írt. Nem idegeskedtem. A barát azért /is/ jó, hogy amikor szükség van rá, akkor leakasztható, amikor meg nélküle is mennek a dolgok, egy kicsit el lehet róla feledkezni. No, most ő feledkezett el egy kicsit rólam. Most megírta, mi mindent követett el az utóbbi hónapokban. Majd holnap válaszolok.
       Ma vásároltam egy kis ajándékot a Kislánynak /fiam menyasszonya/, fiam ajándékba adott /nem tisztelve karácsonyi dátumot/ egy bakancsot télire. Majd még egy élelmiszer-vásárlás lesz esedékes az ünnepnapokra, meg pár apróság legkisebb lányom férjének,ezzel be is fejezhetem az ajándékozási cécót.
      Majd FB-on kívánok még szép ünnepeket egykori kedvesemnek meg balatonfüredi unokahúgomnak, s akkor le is tudtam az illendőségi kívánalmakat.
        Sokat köhögök /tüdő-probléma/. Kenem lábsebeimet /régi és új sebek, sérülések/, de élek, s remélem, a 2019-es év legalább feléig ez még kitart. Persze csak akkor jogos a vágy, ha teszek is érte, befejezve, kiadásra előkészítve az életrajzi I. kötetet, egy másikban pedig befejezve ezotérikus tapasztalásaimat.
        
     

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése