Még vásárolni se dugtam ki az orrom. Nem volt itthon nagy választék, de valahogy elviseltem. Ablakon kinézve havat láttam, ez is csökkentette vágyam a kimozdulásra. Majd holnapig erőt gyűjtök, s azt a pár apróságot, amit még szeretnék, talán meg tudom vásárolni a belvárosban.
Más? Semmi. Néztem a tv-híradókat, mindig leválasztani próbáltam az igazat a hazugságokról. Megértem én a kormánypártokat is: szép szorgosan, hosszú évek alatt teremtették meg hatalmuk jogszabályi feltételeit, az egyesített, egész országot átfogó média-birodalmat, a megfelelően szolgáló-kiszolgáló fegyveres testületeket, lenullázták a szakszervezeteket, sokat erőlködtek, hogy minden tökéletes legyen számukra, még lopásaik se kelthessenek visszahngot. Erre mégis borul a bili. Ezek a balosok /lopás-utálók, bratyiellenesek/ most hangoskodtak, sípoltak, kívülről meg velük szolidáris tüntetőket toboroztak. Kellemetlen. Még nem tűnik veszélyesnek, de a nép bekapcsolása -ha sokáig kitartanak, netán egyre nagyobb erővel- , akkor beleköphetnek a kormánypártok levesébe. Akkor ugyanis a tömegek létszáma megbéníthat cselekvéseket, közlekedést, ipart, mezőgazdaságot.
Talán a következményektől való félelem is átsuhant már néhány fideszes pártvezető arcán, tehát makacsul, minden létrehozott, őket szolgáló erőt összpontosítva, az utolsó pillanatig megpróbál ellenállni. Nagyon várom már a bukásukat, a rémült meneküléseket, a törikönyvek átírását!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése