2018. október 28., vasárnap

49 ESZTENDEJE...

...Vonultattak be katonának. Mennyi mindent volt ott alkalmam megtanulni a világról, emberekről, rendszerről, magamról!Milyen jó volt idővel otthagynom mindent, amivel kecsegtettek, megkeresni a saját utamat, ami maradék életemet kitöltötte! Jólenne még megélni annak a könyvemnek a kiadását, amelyben leírom akkori tapasztalataimat!
       Gyenge vagyok és szédülgetek. Vajon lesz erőm és időm összehozni mindhárom kötetet? Az első már 99%-ban kész, a második elejébe is belefogtam már korábban, de négyszer dumálok mostanában, mire bármit elkezdek, s amikor elkezdem, négyszer annyi időbe kerül egy ép mondat leírása, mint korábban. Már ahhoz sincs időm, hogy mint korábban, nagyobbik lányommal való békülésemre vágyakozzam. Beletörődtem, hogy pocsékul alakult, amit sokkal szebbre, jobbra szerettem volna összehozni, s lemondtam már mindnről, ami korábban örömöt okozott volna...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése