Délelőtt egy kis sarki üzletben vásároltam mosóport és új wc-kefét. Az egyik eladó lánya is akkor nézett be anyjához, hozta megmutatni frissen megkapott érettségi bizonyítványát. Naná, hogy nem tudtam kihagyni: rákérdeztem, holsikerült megszerezni /volt iskolámban, ahonnan nyugdíjba mentem/, ki volt az osztályfőnöke /P.I. tanár úr, de csak két évig, mert nem jött ki az igazgatóval, azóta már x középiskolában tanít/...Tehát a volt ig. h., akiből igazgató lett, a rendszer engedelmes kiszolgálója, I.-ről meg tudom, hogy úgy utálja Orbanisztán viszonyait, mint én. I. remek tanár, ahogy a mostani igazgató jó volt fegyelmezettt helyettesnek, végrehajtónak. Utóbbi politikusnak is jó, alkalmazkodik a megváltozott széljáráshoz, amire I. nem volt hajlandó. A suli és a diákok vesztettek ezzel, nem is keveset.
Áthelyezték a parányi "kis" postát, eddig bal kézre esett, húsz méterre, ezután jobb kézre esik, immár úgy nyolcvan méterre. Nagyobb lett, forgalmasabb helyre került. Egy nálam is sokkal rozogább -és vénebb, papucsban csoszogós- öreget útba igazítottam, én is benéztem vele az új postára, majd folytattam beszerző utam.
Másutt vásároltam borotvapengéket -otthon azonnal leborotváltam ősz szakállam, most pár évvel fiatalabbnak nézek ki. A "kis" maszek boltban megvettem a szokásos reggelinek, ebédnek valómat /mivel nem biztos, hogy fiam vagy a kislány olyat főz, amit én is szívesen megennék/.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése